Kinek a csődje?

Bizonyára lesz, aki a gyász jelzéseként egyperces néma csenddel adózik Makovecz Imre világhírű organikus építész harminc éve, 1981 óta működő tervezőirodájának a bezárása hallatán, vagyunk viszont olyanok, akiknek elkeseredésünkben káromkodni volna kedvünk, ha ettől nem tartana vissza a gondolat, hogy személyében az egyik legnagyobb templomépítőt is tisztelhetjük.

A magyarországi közállapotok alámerülését és fenékre süllyedését jelzi, hogy egy, a szakmai megbecsülés minden lehetséges kitüntetését magáénak tudó építész — Ybl- és Kossuth-díj, a római La Sapienza Egyetem díszdoktora stb., stb. —, aki életében állami megrendelést nem kapott, kénytelen volt a harminc évvel ezelőtt alapított tervezőműhelyét, a Makona névre hallgatót bezárni. Az történt ugyanis, hogy a magyar adótörvények értelmében az általános forgalmi adót a leszámlázott és nem a céghez-vállalkozáshoz befolyt összeg alapján kell fizetni. Ha a megrendelő csődbe megy, vagy egyszerűen nem akar fizetni, akkor amellett, hogy a körbetartozások láncszerűen kialakulnak, csődbe viszik ez esetben a tervezőirodát is.

Makovecz Imre és az általa teremtett műhely és iskola építészeti remekei a Magyar Örökség részét képezik akkor is, ha nem kerültek fel erre a listára. A vasfüggönyön inneni térségben kialakult organikus építészet, amely földrajzi, történeti, néprajzi hagyományokból merít, és ezekre is alapoz, alapanyaga a fa és a kő, tulajdonképpen a globalista világ eget szurkáló felhőkarcolós, beton- és üvegpalotás, hivalkodó építészeti világa ellen tiltakozik, egyféle lázadás, ha úgy tetszik. Makovecz és iskolája a természeti környezethez igazodó szerves építészetet műveli, pillanatnyilag a világ legjobb tíz építésze között tartják számon. Építészeti stílusát sárospataki és visegrádi épületeken kísérletezte-alakította ki, nevéhez fűződik a paksi református templom, mely világhírnevet hozott számára, ő készítette el az 1992-ben tartott sevillai világkiállítás magyar pavilonját, ő és csapata tervezte Piliscsabán a Pázmány Péter Katolikus Egyetem épületegyüttesét, az egri uszodát, a makói Hagymaházat. Önzetlen ügypártolására jellemző, hogy a lapos pénztárcájú megrendelők igényeit is a legmagasabb szinten szolgálta. Példa rá a vargyasi Árpád-kori szentély helyére épített gyönyörű templom vagy a sepsiszentgyörgyi, Szemerja negyedi új temető ravatalozóháza, miközben, ismét jellemző módon, Budapesten egyetlen reprezentatív épület tervezését sem bízták rá, s eközben a szellemtelen globalizmus a maga üveg- és betonpalotáival hivalkodik.

Makovecz építész szakmai úttörésén túl, de ezzel szoros összefonódásban jeles közéleti szereplő, a magyar nemzeti értékek és érdekek markáns szószólója, egy sor civil kezdeményezés elindítója vagy szereplője. Azt kell hinnünk, ezek az adottságai és tulajdonságai is közrejátszottak abban, hogy az állami építészeti megbízatások elmaradtak, miközben milliárdokat öltek bele olyan fantomtervekbe, mint a Déli pályaudvar és térségének üvegpalotás átépítése és egy grandomániás kormányzati negyed kialakítása.

Makovecz Imre jelenleg a Hargitára tervez unitárius templomot. Erdélyhez, a Kós Károly-i örökséghez ragaszkodása közismert. Templomai, középületei akkor is hirdetik nagyságát azokkal szemben, akik törvényeikkel tulajdonképpen nem a világhírű építészt, hanem magukat nyomorítják csődbe.

Sylvester Lajos< Háromszék