Az Etiópiának szánt élelem segélyek jelentős részét fegyvervásárlásokra költötték

Az etióp éhezőknek küldött dollármilliókért fegyvereket vásároltak az 1984-85-ös éhínség idején. Egy mostanában folyó vizsgálat felfedte, hogy a segélyek jelentős részét a lázadók csoportja a kormány megbuktatásának finanszírozására használta fel. A lázadók katonái az adományozók félrevezetéséhez kereskedőknek öltöztek be, egy fotó erejéig.

A CIA által hozzáférhetővé tett dokumentumok is megerősítik az adományok katonai célú felhasználását.

Az 1984-85-ös aszály letarolta Etiópia mezőgazdaságát, ami miatt nagyjából 1 millió ember vesztette életét. Több millió ember életét mentették meg viszont a nyugatról beözönlő segélyszállítmányok. De nem minden szállítmány érte el rendeltetési helyét.

Etiópia ekkor nemcsak az éhínséggel, hanem lázadásokkal is küszködött az északi Eritrea és Tigray tartományokban. A vidék nagyrészt kívül esett a kormány ellenőrzésén, ezért a segélyek jelentős része érkezett közvetlenül a szomszédos Szudánból. A segélyek egy része élelmiszer, másrészük készpénz volt élelmiszervásárláshoz.

A fenti képen egy ilyen határon keresztüli ügylet létrejötte látható 1984-ben.
A kép közepén Max Peberdy ül a Keresztény Segélyszervezet alkalmazottjaként, és éppen 500 ezer dollár értékű Etióp valutát ad át. Útjai során Peberdy-t a lázadók 50 fiatal harcosa kísérgette a Tigray Népi Felszabadítási Fronttól (TPLF). Peberdy állítása szerint viszont pont a lázadó ellenes kormányhű erők (Relief Society of Tigray - Rest) biztosították útjait.
A képen tőle jobbra ülő kereskedő, aki a pénzt számolja valójában Gebremedhin Araya, a lázadó erők (TPLF) egyik vezetője, aki csak az ügylet létrejöttéig vette le katonai egyenruháját.
”Azért kaptam a ruhákat, hogy úgy nézzek ki mint egy muszlin kereskedő. Ezzel csak az adományozókat csaptuk be, akik nem ismertek engem.” – mondja.

Az élelmiszer zsákok alatt homokkal töltött zsákok voltak. Az adományok így jutottak el a TPLF lázadókhoz, köztük Meles Zenawi-hoz, aki 1991-ben Etiópa miniszterelnöke lett.

Max Peberty még mindig úgy tudja, hogy az általa átadott pénzen élelmiszer lett vásárolva.
”Már 25 éve hogy ez történt, és csak most 25 év után jut eszébe valakinek, hogy ilyeneket állítson” – hitetlenkedik. Ragaszkodik, hozzá hogy legjobb tudása szerint járt el, és hogy a pénzen az éhezőknek vásároltak élelmiszert.

Mégis Gebremedhin verziója tűnik valószínűbbnek, amit Aregawi Berhe a TPLF korábbi parancsnoka is megerősít.
A jelenleg egy dán kisvárosban száműzetésben élő Aregawi színházi előadásként írja le, ahogy a lázadók pénzt szereztek.
”A segélyező szervezetek munkatársaiból hülyét csináltunk,” mondja.
Elmondja, hogy a TPLF kezén 1985-ben átfolyt 100 millió dolláros segély 95%-ért vagy fegyvereket vásároltak, vagy a lázadókon belüli keményvonalas pártot építették, a Tigray Marxista Leninista Ligát.
Mind Aregawi, mind Gebremedhin később kiestek a TPLF vezetőségéből és el kellett hagyniuk az országot.

Az etióp miniszterelnöki hivatal megtagadta az interjú lehetőségét Meles Zenawi-val.
Az amerikai titkosszolgálat (CIA) bizonyítékai azonban a száműzetésben élők állításait támasszák alá.
Egy 1985-ben kelt titkos jelentés címe önmagában is sokat elárul: ”Etiópia: Az aszály politikai és biztonsági hatásai”.

Michael Burke 1984-ben írt jelentésében arra a következtetésre jut, hogy az élelmezésre szánt segély alapok egy része minden bizonnyal katonai célokra lesz felhasználva a lázadók oldalán.
Robert Houdek, akkori Etiópiában levő amerikai fő megbízott szintén megerősíti, hogy TPLF és EPLF lázadók mondták neki, hogy a segélyek jelentős része Szudánban köt ki.
”Ott eladták (az élelmiszer segélyt) készpénzért, amiért fegyvereket és üzemanyagot lehet vásárolni. Ez történt, kétségtelenül. ”

Nem szabad elfeledkezni arról, hogy ez a hidegháború ideje alatt történt.
A Szovjetunió 4 milliárd dollárt pumpált Etiópiába, és szovjet szakemberek segítették az etióp kormányt a lázadók elleni harcban.
1983 januárjában Ronald Reagen amerikai elnök kiadta a 75-ös számú biztonsági direktívát, ami szembenállást írt elő a Szovjetúnióval szerte a fejlődő világban:
”Az USA politikai célja, hogy korlátozza és destabilizálja a szovjetek harmadik világban levő szövetségeseit”.

Robert Gates, a CIA akkori helyettes vezetője 2009-ben a következőképpen idézte Reagen elképzelését:
”Folyamtosan egyre nagyobb költségekbe kel hajszolni a Szovjetúniót a harmadik világbeli kalandorkodása miatt”.
És ez magába foglalta többek között Etiópiát, Nicaraguát és Afganisztánt.
”A szovjetek hamarosan saját halálos lázadásaikkal szembesülnek.”

Gates nem volt hajlandó elárulni, hogy az USA milyen módon támogatta az etióp lázadókat ( beleértve a Marxista Leninista Liga építgetését ), de a korlátozott számú mozgalom alapján valószínűsíthető, hogy a CIA nem csak tudott a segélyek eltérítéséről, de tevőlegesen is közreműködött benne.