Gyurcsány Ferenc, Mircea Geoana román szociáldemokrata pártelnökkel tartott budapesti sajtótájékoztatóján a Magyar Hírlap kérdésére a következőket nyilatkozta.
- A minél szélesebb autonómiákat pártolom ugyan, de a közösségi autonómia iránti törekvések ebben a régióban az elszakadási törekvések előszobáját jelenthetik – mondta a miniszterelnök. - Magyarként, Magyarországon ebben a kérdésben nagyon könnyű állást foglalni. Bennünk nincsenek meg ugyanis azok a történelmi-társadalmi-politikai görcsök és félelmek, amelyek a térség történelméből fakadóan más országokban léteznek. Ha Magyarországról támogatnak határon túli magyar közösségek által megfogalmazott autonómiaigényeket, e törekvéseknek az nem használ, inkább árt – nyilatkozta Gyurcsány Ferenc. Jó kérdés, hogy valójában mennyit árthatott ezzel a kijelentésével a magyarországi miniszterelnök a határon túli magyaroknak.

Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke mindenképpen pozitívnak értékelte reakciójában, hogy a Geoana-Gyurcsány találkozón kisebbségi jogokról, autonómiáról szó esett, de ugyanakkor rámutatott: elvárják, hogy a magyar kabinet támogassa az RMDSZ törekvéseit.

A Székely Nemzeti Tanács közleménye

A Székely Nemzeti Tanács állandó bizottsága Kóka János, az SZDSZ elnöke, valamint Gyurcsány Ferenc, az MSZP elnöke, magyar miniszterelnök nemrégi kijelentéseivel kapcsolatban fontosnak tartja leszögezni:

Az autonómia nem időszerűtlen kérdés, hanem különféle formáinak alkalmazása éppen a székelység és az egész határon túli magyarság megmaradásának egyetlen lehetősége. Példa erre a számos EU tagországban létező autonóm régió, melyek elérésében partner volt az anyaország és nem ellenség.

Közhely az, hogy a határon túli magyarok tudják a legjobban, hogy számukra mi a jó. A magyar miniszterelnöknek, meg az SZDSZ elnökének ismernie kell, hogy Székelyföld lakói népszavazáson nyilvánították ki az autonómia iránti igényüket. Felelős, az alkotmányt tisztelő politikusoknak ilyen esetben tudniuk kell, hogy ez számukra is milyen kötelezettségekkel jár.

Ne tévesszen meg senkit, hogy Magyarország mellett ma már Románia is az EU és a NATO tagja. Mindezen tények ellenére a székelység asszimilálása, életterének ellehetetlenítése napjainkban is folyik. Éppen ezért a székelyek azt várják el Magyarország mindenkori kormányától, hogy valódi anyaországként gyakorolja az őt megillető védőhatalmi státust.

Fodor Imre,
a Székely Nemzeti Tanács elnöke

Az Erdélyi Magyar Ifjak közleménye

Nem nagy meglepetéssel, ám annál komolyabb aggodalommal vettük tudomásul a magyarországi politikai identitásválság újabb jelét, melyről Kóka János pártelnök és Gyurcsány Ferenc kormányfő és pártelnök legutóbbi megnyilatkozásai tesznek tanúbizonyságot.

Kijelentésük mérföldkő a politikai képviseletet kisajátító kárpát-medencei magyar politikai erők önfeladási folyamatában, hiszen vezető magyar politikusok első alkalommal vetemedtek arra, hogy kétségbe vonják az elszakított területeken élő magyarság egyetlen túlélési eszközének, az autonómiának a szükségességét, illetve kormányfői szinten megtagadják a kivívásához szükséges segítséget. Attól tartunk, nem véletlen elszólásokról van szó, hanem a 87 éve meghúzott határokon kívül rekedt magyarok cserbenhagyásának a kinyilatkoztatásáról, s e kijelentések az ezirányú szemléletváltást tudatják.

Megnyilvánulásukat a kormánypártok december 5. előtti és október 23-ai saját nemzetükre való rárontás egyértelmű folyományaként értékeljük, szomorúan állapítva meg, hogy ennyire sem érintette meg e két politikust augusztus 20-ának üzenete.

Megállapítjuk: maradéktalanul kimeríti a nemzetárulás fogalmát az, hogy Gyurcsány Ferenc nemcsak ráerősít Kóka János szavaira, hanem azt az erélyi magyarságot elnyomó román politikum jelenlétében teszi, képessé bizonyulva túlszárnyalni az erdélyi magyarság Medgyessy Péter általi arcul köpését is. Míg ugyanis elődje bukaresti román és magyarul beszélő politikusokkal Erdély elcsatolását nyugtázta koccintással annak évfordulóján, az ország jelenlegi illegitim miniszterelnöke gyakorlatilag szabad utat enged – a szerb és a szlovák után – a román nemzetpolitikának is a jogfosztottság állapotának további fenntartására.

Felhívjuk a figyelmüket, hogy az anyaország hathatós segítsége nélkül a lehetetlen határát súrolja az elcsatolt területeken élő magyarság által elérni kívánt belső önrendelkezés kivívásának lehetősége, ezt számos példa bizonyítja.

Emlékeztetjük ugyanakkor, hogy alkotmányba foglalt kötelességüknek valamint pártprogramjaiknak és több tucatnyi a mostani megnyilatkozásuknak ellentmondó ígéretüknek nem tesznek eleget, amennyiben kijelentéseik a közeljövő politikai lépéseit (illetve azok hiányát) vetítik előre.

Felszólítjuk a Magyar Szocialista Párt és a Szabad Demokraták Szövetsége vezetőségét, szakítson a hosszabb távon a külhoni magyarság vesztét okozó politizálással, az általuk alkotott kormány pedig vállaljon védőhatalmi státust és minden eszközzel segítse a délvidéki, felvidéki és erdélyi magyarság autonómiaküzdelmét, hogy Magyarország és a magyar nemzet valóban erős közösséget alkothasson, egyáltalán: megmaradhasson.

Felszólítjuk továbbá a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget, hogy amennyiben valóban az erdélyi magyarság háromszintű autonómiájáért küzd, kérje számon a hozzá közel álló politikai erők megnyilatkozásait és hasonlóképpen szólítsa fel őket autonómiatörekvéseink hangsúlyos támogatására.

Az Erdélyi Magyar Ifjak elnöksége nevében


Soós Sándor elnök
Bagoly Zsolt alelnök

Kelt 2007. augusztus havának 27. napján Kolozsvárott

A délvidéki Magyar Polgári Szövetség elnökségének nyilatkozata

(A  szervezet a Külhoni Magyarok Kulturális Fesztiválja keretében megrendezett ünnepségen tett Gyurcsány Ferenc által elmondottakra, miszerint segíteni kell a külhoni magyarokon. )

Ne segíts rajtunk!

Mikor utoljára "segített" rajtunk Gyurcsány Ferenc, Magyarország jelenlegi miniszterelnöke, majdnem belepusztultunk. Nem a düh és a gyűlölet szól belőlünk, hanem a szomorúság és a sajnálat. Népek sorsáról döntenek olyanok, akik az emberi tisztességről, az adott szó törvényéről, a becsületről, az alázatról semmit sem tudnak, mert elvakítja őket a hatalom, és a gazdagság utáni sóvárgás. A délvidéki Magyar Polgári Szövetség párt elképedve olvasta a hírt, miszerint Gyurcsány Ferenc arról nyilatkozott, hogy Magyarországnak kötelezettsége segíteni a külhoni magyarokon. Mindezt azután nyilatkozta, hogy előtte meggyalázta a magyar egybetartozás eszméjét, haszonleső férgekként mutatott be bennünket Magyarország népének, semmibe vette saját országa Alkotmányát és egyéb törvényeit.

Tetteivel olyan kárt okozott Magyarországnak, a nemzetnek, a külhoni magyaroknak, de saját pártjának is,
hogy annak mértékét ma még fel sem lehet fogni. Hogyan képes valaki szégyenérzet, lelkiismeretfurdalás nélkül ilyen károkat okozva újból és újból a magyar nép szemébe hazudni? A külhoni magyaroknak nem szavakra van szükségük, hanem a magyar állampolgárság megadására, elismerésére. Mindezzel pénzt spórolnának meg a magyar adófizetőknek, sőt pénzt keresnének az újjáéledő országnak, amelybe visszatérhetne az Alkotmányos rend.

Miniszterelnök úr!

Mi csak annyit kérünk öntől, hogy engedje meg a magyar embereknek, hogy saját országukban, saját kezükbe vehessék a sorsukat. Bármennyire is indokolt lenne, mi mégsem engedjük meg magunknak, hogy elhatalmasodjon rajtunk a harag és a gyűlölet. Magyarország baloldali kormányának mostoha magatartása nagyon megnehezíti az életünket, sokan szenvedünk a rosszindulatú politikai döntéseik miatt, de tudjuk és hiszünk abban - amitől ellenségeink rettegnek -, hogy a magyar géniusz mindent
túlél. Valójában sajnálattal gondolunk önre, amiért nem képes megismerni azt a boldogságot, amelyet akkor érez az ember, amikor jót cselekszik, igazat mond, és nem csak önmagára gondol. Ön el sem tudja képzelni, hogy milyen csodálatos érzés olyan embereket ismerni, akikre bármikor számíthatunk,
akikben megbízhatunk, amikor nem kell állandóan rettegve a hátunk mögé tekintgetni, mert van, aki szeret bennünket. Ezeket a szerető, önzetlen lelkeket nem találhatja meg a pénzhajhászok, mérgezett ételekkel tömeggyilkolók között.

Eljön az idő, amikor belátja majd, hogy akik önnek a művi meddővététel, az egészségügyi és egyébb népirtó törvények meghozatalát, a nemzetellenes viselkedést, vagy a december 5-ei hazudozós kampányt
javasolták, nem csak a magyar nép, Magyarország, hanem valójában az ön személyes ellenségei is.

Még most sem késő változtatni!

Európában nem gond az autonómia

Kontinensünkön békésen megférnek egymás mellett a különféle autonómiaformák és a többségi társadalom intézményrendszerei. A nemzeti önrendelkezés kivívásához az anyaország támogatása is feltétlenül szükséges, és magától értetődő, hogy az nem hátrál ki határon túli honfitársai mögül.

Spanyolországban a Franco-korszak befejezése után, a hetvenes évek második felében ültették át a gyakorlatba az autonómiát. Az ország egyharmadát kitevő nem spanyol – katalán, baszk, galíciai – polgár önrendelkezésének jogát először az 1978-as alkotmány ismerte el. A királyságot tizenhét autonóm közösségre osztották fel, ezek közül a baszk, a katalán és a gallego nyelvű közösségek alakultak meg először.

Irigylésre méltó baszkok

Baszkföldön a saját parlament és kormány dönt olyan alapvetően fontos ügyekben, mint az oktatás, egészségügy, munkaügy, környezetvédelem vagy az ipar. Mindezen túl Baszkföld saját területén szabályozza és beszedi az adókat. Működik a baszk rendőrségi testület, az Ertzantza is. A Baszk Autonómia területén a legtöbb nyilvános felirat és jelzés mindkét hivatalos nyelven fel van tüntetve, csakúgy, mint Navarra baszkul beszélő, illetve vegyes nemzetiségű területein. 1982-ben megszületett az anyanyelvű közszolgálati média, egy kétcsatornás televízióállomással, két rádióval (az egyik ifjúsági adó), továbbá magán-, illetve helyi rádióállomásokkal. 1989 óta létezik egy kizárólag baszk nyelven publikáló napilap is, bár a legolvasottabb lapok Baszkföldön spanyol nyelvűek.

Katalóniának is saját parlamentje, kormánya és elnöke van. A Katalán Autonóm Közösség kizárólagos hatáskörébe tartozik a többi között a saját intézményrendszer felállítása, a kultúrpolitika, az oktatás, a nyelvpolitika és az egészségügy. A katalánok birtokolják a bírói hatalom szervezetét, és önálló rendőrséget is működtetnek. 1990 óta az Európai Parlament biztosítja a katalán nyelv használatát az uniós intézményekben. Katalóniában is saját nyelvű televíziók, rádiók, újságok jelzik a nemzeti kultúra térhódítását.

Dél-tiroli sikerpélda

A modellértékű dél-tiroli autonómia sikere három lényeges tényezőn nyugszik: a saját identitástudat megőrzésének akaratán, a politikai egységen és az anyaország tetterős támogatásán. A dél-tiroli autonómia a területi, a kulturális és a helyi önrendelkezés keveréke. A hatvanas évekig terrorcselekményekkel is járó helyi olasz–osztrák konfliktus után csak a kilencvenes évek elejére alakult ki olyan légkör, hogy stabil autonómia jöhessen létre. 1992-ben született meg a Trentino-Dél-Tirol régió, amelyben a német, az olasz és a ladin nyelvcsoport tagjai jogegyenlőséget élveznek.

A német minden közintézményben hivatalos nyelv, egyenértékű az olasz nyelvvel. A zárt ladin településterületen a 116-ból nyolc községben helyi szinten a két másik tartományi nyelvvel egyenrangú a ladin is. Megvalósult az etnikai arányossági rendszer, amely a három nyelvcsoport mindegyikének a lakosság arányának megfelelően lehetővé teszi a közalkalmazotti pozíciók betöltését.

Mind a három nyelvcsoportnak anyanyelvű óvodák és iskolák állnak a rendelkezésére. A dél-tiroli németség szinte teljes mértékű politikai képviseletét a Dél-tiroli Néppárt biztosítja. A párt támogatottsága tartományi szinten már hosszú évtizedek óta 55–60 százalék között alakul.

A helyi kisebbséget képviselő, megközelítőleg 18 ezres ladin népcsoportnak nemzetiségi önkormányzata van. A háromszázezer dél-tiroli németnek nincs igénye önálló egyetemre, mert megszorítások nélkül tanulhatnak Ausztriában. Mintegy hétezer dél-tiroli német jár felsőfokú képzésre, négyötödük Ausztriában tanul. Dél-Tirol az egyik leggazdagabb régió Európában, mivel autonómiát élvez, a beszedett adó kilencven százaléka helyben marad, így aztán évente négymilliárd euróból gazdálkodhat a tartomány.

Háború és önrendelkezés

Az Egyesült Királyságban Észak-Írországot, Skóciát, Walest és tulajdonképpen Angliát is érinti a Tony Blair nevéhez köthető devolúciós politika. Ennek értelmében a különböző országrészek eltérő mértékű önrendelkezéshez jutottak. Az 1997-es munkáspárti győzelem után helyi parlamentet és kormányt kapott Észak-Írország és Skócia, míg Walesben felállhatott a nemzetgyűlés (ez utóbbinak csak tanácskozási jogköre van a tágabb lehetőségekkel rendelkező északír és skót testülettel szemben). A walesi kormányt ugyanakkor 2005-ben London önálló szervvé tette, így egyre jobban közelíti a skót modellhez. Az edinburgh-i skót parlament hatalma kiterjed a mezőgazdaság, a halászat és erdőgazdálkodás, a gazdasági fejlesztés, az oktatás, a környezetvédelem, az élelmiszer-szabályozás és -ellenőrzés, a rendőrség, a tűzoltóság, a helyi kormányzás, a sport és művészetek, a szállítás és a turizmus szabályozására. Szuverén hatalommal azonban nem rendelkezik, hiszen az egész államra kiterjedő hatáskörű feladatokat a Westminster megtartotta. Észak-Írországban a 1998-as nagypénteki megegyezés értelmében a többségi protestánsok és a kisebbségi katolikusok közösen gyakorolják a hatalmat. Mindezen túl az országrészt London és Dublin közösen igazgatja, az ír államnak számos kérdésben – például turisztika, idegenforgalom – tanácskozási és döntési joga van. Az Egyesült Királyság és az Ír Köztársaság között még a három évtizedes polgárháború legvadabb esztendeiben is létezett átjárás: a helyi fiatalok például szabadon dönthettek arról, melyik hadseregben kívánnak szolgálatot teljesíteni. Az északír önrendelkezést kétségkívül meglendítette az ír gazdasági csoda, és az utóbbi években Észak-Írország gazdasága is örvendetesen fejlődik.

Skandináv idill

A finnek és a svédek közös történelme évezredes hagyományokra visszanyúló, igen szoros kapcsolat – írja Kapf Eszter a témáról szóló tanulmányában. Finnországnak az alkotmány értelmében két nemzeti nyelve van, s ezek jogilag egyenlők.

Bár a svédek Finnország lakosságának hat százalékát teszik ki, a kétnyelvű helységekben a hivatalos felhívások, közlemények, kiírások, feliratok, utcanévtáblák kétnyelvűek. A parlamenti üléseken mindkét nyelv használható. A plenáris ülésen svédül elhangzott beszédek rövidített változatát finnül is megismétlik. Fordított esetben azonban csak a finnül gyengén tudó képviselők külön kérésére és csak nekik fordítják le svédre.

A hadsereg vezényleti nyelve a finn, de az alkotmány értelmében a hadkötelest lehetőség szerint olyan csapategységhez kell vezényelni, ahol a közkatonákkal azonos nyelvet beszél. Az egészségügyben is megkívánják, hogy az alkalmazottak a beteggel anyanyelvén beszéljenek. Az egyenlőség elvére hivatkozva az alaptörvény minden állampolgárnak biztosítja a jogot, hogy a bíróságok és a közigazgatási hatóságok előtt szabadon használhassa az anyanyelvét. A finnországi svéd parlamentnek jogi kompetenciája ugyan nincs, de az országgyűlés mellett jelentős érdekképviseleti szerepet tölt be.

Svédországban 1975-ben ismerte el először a parlament a nyelvi kisebbségek létét és jogukat a saját kultúrához. A finn anyanyelvi oktatás a hatvanas években kezdődött meg, az általános iskolákban mintegy harmincezer finn anyanyelvű gyerek kétharmada tanul részben vagy egészben anyanyelvén. Néhány egyetemen van finn nyelvoktatás, de anyanyelvükön csak Stockholmban és Uppsalában tanulhatnak a finnek. Több finn helyi rádióadó, heti néhány órás televízióműsor segíti a nyelvművelést, ami töredéke a finnországi svéd nyelvű műsorok kínálatának.

(Magyar Hírlap,
Rajcsányi Gellért, Speidl Bianka és Szentesi Zöldi László cikke)

összeállította:
Ilcsik Dávid Csaba

Előzmények:

Kóka a Székelyföld autonómiája ellen
liberális gazdasági miniszter a román politikai elit malmára hajtja a vizet. Nem igazán időszerűek, az autonómia és a kollektív jogok a politikus szerint. Az SZDSZ elnöke szerint már a 23 millió román bevándorló sem aktuális. Tőkés László nyilatkozata az autonómia érdekében, valamint a székelyföldi polgármesterek csíkszeredai tanácskozásának nyilatkozata.