A Gondola.hu hírportál beszámolt róla, hogy Simon Peresz izraeli államfő 2007. október 10-én Tel-Avivban elmondott beszédével senkit nem akart megbántani, csupán az ország gazdaságának helyzetére kívánta felhívni a figyelmet. Természetes, hogy modern demokráciákhoz illően senkit nem akar arra buzdítani, hogy más országok életébe, belügyébe beleavatkozzon. Ezt Izrael budapesti nagykövetsége közölte az MTI-vel.

Hering József, újságíró, egykori izraeli katona jóvoltából a Nemzeti Hírháló, később pedig Magyar Nemzet írt arról, hogy az izraeli elnök a Kereskedelmi Kamarák Szövetségének éves díszvacsoráján beszédében kijelentette, Izrael gazdasági helyzete kiváló.
- Manapság gyarmatok létesítése és hadsereg bevetése nélkül is lehet birodalmakat alapítani. Nézzék meg, mekkora birodalmat épített ki magának rendőrség és katonaság nélkül Bill Gates, s azt is láthatják, hogy micsoda ereje van. Izraeli üzletemberek befektetnek az egész világon. Izraelnek példa nélküli gazdasági sikerei vannak, mostanra kivívtuk gazdasági függetlenségünket, felvásároljuk Manhattant, Lengyelországot és Magyarországot. S ez már majdnem csoda. De ki idézte elő ezt a csodát? S ha erre én azt mondom, hogy a kormány, akkor önök kinevetnek engemet. Ezt a csodát ugyanis vállalkozó szellemű, bátor, tehetséges és dinamikus emberek idézték elő. Ezt a sikert 20-30 ezer ember érte el – mondta Simon Peresz.

Az izraeli Maariv című napilapnak nyilatkozva Peresz szóvivője később azt nyilatkozta, hogy az államfő támogatja a befektetéseket, a külföldiek izraeli befektetéseit csakúgy, mint az izraeli üzletemberek külföldi befektetéseit. Peresz állítása szerint soha nem szólította fel az üzletembereket arra, hogy "úrrá legyenek egyik vagy másik államon".

A Gondola.hu a nagykövetségi hétfői közleményéből kiemeli, hogy Izrael és Magyarország között a gazdasági élet mellett több területen is kiválóak a kapcsolatok, amelyek mindkét ország javára válnak. Mint írják, a Magyar Köztársaság kormányai mindig örömmel fogadták az izraeli befektetőket csakúgy, mint bármely más ország üzletembereit. Az elmúlt évben a két ország közötti kereskedelmi mérleg egyértelműen mutatta, hogy milyen előnye származik Magyarországnak a kétoldalú gazdasági kapcsolatokból: míg Izrael megközelítőleg 100 millió dollár értékben hozott be árut, Magyarország 400 millió dollár értékben exportált Izraelbe - teszik hozzá. - A két ország közötti kapcsolatok munkahelyeket, értékeket teremtettek. Reméljük, a mindkét nép számára oly sokat adó kétoldalú kapcsolatokat egy szerencsétlen mondat kapcsán senkinek nem áll érdekében tönkretenni - áll a közleményben.

Göncz Kinga a Magyar Külügyminisztérium első embere, valamint Kóka János a gazdasági tárca vezetője nem nyilatkozott még az ügyből kifolyólag...

A legnagyobb példányszámú izraeli napilap, a Jediot Áháronot is beszámolt Peresz októberi beszédéről. Az eredeti héber nyelvű cikk itt tekinthető meg, valamint videó felvétel itt.

Nyílt levél Simon Peresznek

Simon Peresz államelnök úrnak és Izrael budapesti Nagykövetségének

A Mááriv héber nyelvű izraeli napilap tudósított Simon Peresz államelnök Tel Avivban, október 10-én a Kereskedelmi Irodák Szervezetének éves közgyűlésén elhangzott felszólalásáról. E szerint a súlyos pangásokat kiheverve, „manapság Izrael precedens nélküli gazdasági eredményeket ért el – mondotta Peresz. Az izraeli gazdaság virágzik… Manapság gyarmatok létesítése és hadsereg bevetése nélkül is lehet birodalmat építeni”. Mégpedig cégbefektetésekkel, akiket „nem kötnek gúzsba korlátozások”. „Izraeli üzletemberek befektetnek az egész világon. Izraelnek példa nélküli gazdasági sikerei vannak, mostanra kivívtuk gazdasági függetlenségünket, felvásároljuk Manhattant, Lengyelországot és Magyarországot”.

Az idézeteket a Magyar nemzet október 13-i száma közölte. A Peresz-szöveg hitelességét pár nap múlva megerősítette Büchler András, Izrael budapesti nagykövetségének szóvivője, aki „a szóhasználatot azonban („felvásárlás”) egyszerre nevezte szerencsétlennek és korrektnek”.

Izrael gazdasági-pénzügyi sikereinek örülünk. Mint minden más, szívósan dolgozó tehetséges nép hasonló sikerének. Külön örömmel tölthet el bennünket, hogy az ötmilliós Izrael tiszteletre méltó eredményeiben osztoznak a több százezret számláló, a trianoni ország és a trianonin kívüli magyar királyság területéről kivándorolt és a zsidó államban hazára lelt egykori honfitársaink vagy azok leszármazottai. Előre kell bocsátanunk azt is, hogy Simon Pereszt, aki hat évtizedes közéleti tevékenységével szerte a világban ritka és jogosan megérdemelt tekintélyt vívott ki magának, mértéktartó, józan és egyenes gondolkodása, cselekedetei alapján – Jichak Rabin mellett – mint a zsidó állam és nép igen nagyra becsült államférfiját tiszteljük mi magunk is.

Amit azonban a mai eszközökkel történő birodalom-építésről, vagyis a felvásárlás, a pénzen való megvétel lehetőségéről mondott, néhány kérdés megfogalmazására ösztönöz bennünket. Annál is inkább, hiszen beszédében nem csupán egy világváros centrumát, a New-York-i Manhattant, de mellette két európai országot is mint az izraeli cégek által felvásárlás alatt álló országot említi. S ez bizony szokatlan, történelmileg nézve is egyedülálló bejelentésnek tekinthető. Kérdéseink a következők volnának:

1. Megtudhatnánk-e, milyen stádiumban tart Magyarország felvásárlása? Mikor és céltudatosan vagy spontán módon kezdődött-e, s várhatóan mikor fejeződik be?

2. Megtudhatnánk-e, milyen területekre terjedt eddig és terjed ki a jövőben ez a felvásárlás? A gazdaságon és pénzvilágon kívül (ipar, mezőgazdaság, közlekedés, kereskedelem, bankvilág), közvetve vagy közvetlenül, kiterjed-e a kultúra, média, közoktatás, tudományok, egészségügy etc. területeire is?

3. Megtudhatnánk-e, hogy a kifejezés – „Magyarország felvásárlása” – túl a gazdasági, társadalmi és szellemi szférákon, az ország teljes intézményi és irányítási rendszerét, a politika teljes világát is (pártok, parlament, kormány, önkormányzatok etc.) magában foglalja-e?

4. Megtudhatnánk-e, hogy miért esett Európa államai közül Lengyelország mellett éppen Magyarországra az izraeli felvásárlási szándék? Vannak-e mögötte történelmi, múltbeli inspirációk? Legfőképpen: mi a célja a totálisnak tűnő országfelvásárló elképzeléseknek? Puszta üzlet? Katonai vagy másfajta bázis létrehozása? Népmozgalmi, bevándorlási, illetve kitelepítési, beolvasztási elgondolások?

5. Megtudhatnánk-e, hogy az elmúlt időszakban (s megannyiszor korábban is) országunkat vagy annak bizonyos köreit fasisztának, antiszemitának, rasszistának, nacionalistának kikiáltó hazai (pl. a minap tett kormányfői kijelentések), továbbá a zsidó világszervezetek és a világsajtó bizonyos orgánumaiban gyakran hangoztatott hasonló nézetek netán valamilyen összehangolt, „felvezető”, amolyan igazoló, „ürügy-adó” akcióknak volnának nevezhetők, vagy az egybeesések csupán véletlenszerűek lennének?

Szeretnénk minden rossz szándékú gyanakvásnak, netán újabb vád- és rágalomözönnek elejét venni. Éppen ezért hangoztatjuk: a Nyílt Levél aláírói demokraták és magyarok. Olyan magyar demokraták, akik a 20. század utolsó harmadában évtizedeken át súlyos megpróbáltatások alatt – egy kommunista birodalom megszállását szenvedve és a szétdarabolt népközösség sorvadását látva – igen következetesen vállalták magukra a magyarság megmaradásának szolgálatát. Megpróbáltunk minden lehetőséget felhasználni az ország állami szuverenitásának visszaszerzése, biztosítása (amennyire persze ez a különböző erőterek korlátai közepette elérhető, megszerezhető) és a veszélyeztetett, elszakított nemzeti kisebbségeink megmentése ügyében. Ha valakik ebben a bonyodalmas világban szándékainkat, önmaguk helyzetéből kiindulva, igazán ismerhetik, azok éppen a hasonlóan szorongatott népek, köztük az izraeli állam és a zsidó népközösség tagjai és politikusai lehetnek. Volna tehát elegendő alap a kölcsönös megértéshez. S ez az, ami egyben bátorít, sőt feljogosíthat bennünket, hogy aggodalmas kérdéseinket feltegyük.

Budapest, 2007. október 30.

Tisztelettel:
Az 1987-es lakiteleki találkozó szervezői:
Bíró Zoltán irodalomtörténész, az MDF alapító elnöke,
Csoóri Sándor Kossuth- és Herder-díjas költő, a Márciusi Cartha alapítója,
Csurka István író, a MIÉP elnöke,
Fekete Gyula író, a Százak Tanácsának elnöke,
Für Lajos történész, az Antall-kormány honvédelmi minisztere,
Kiss Gy. Csaba művelődéstörténész, az Írószövetség Választmányának tagja,
Lezsák Sándor író, fideszes országgyűlési képviselő, a Nemzeti Fórum elnöke

A Jobbik nyílt levele a Magyar Országgyűlés frakcióvezetői részére

Tisztelt Országgyűlési Frakcióvezetők!

Október 13-án látott napvilágot a hazai sajtóban Simon Peresz izraeli államelnöknek egy gazdasági fórumon tett kijelentése, mely szerint: "Izrael gazdasági mutatói kitűnőek, az izraeliek az egész világon befektetnek, fölvásárolják például Lengyelországot és Magyarországot." E kijelentés elhangzását az izraeli nagykövetség sajtószóvivője is megerősítette, egyúttal igyekezve tompítani annak súlyát.

Az elmúlt hetekben a Magyar Országgyűlés semmilyen formában nem foglalkozott ezzel a nyilatkozattal, holott a parlament nem csupán a törvényalkotás intézménye, hanem a politikai viták legmagasabb szintű fóruma. Az Önök által irányított képviselőcsoportok azóta napirend előtti felszólalások tucatjait mondták el, interpelláltak és kérdéseket intéztek a kormány tagjaihoz, de ez a kijelentés nem talált visszhangra. Senki nem kérte számon a külügyminiszteren a hallgatást, senki nem kérte fel a megfelelő kormányzati szervet Izrael tényleges magyarországi gazdasági befolyásának megállapítására. Simon Peresz nyilatkozatát követően tisztában kell lennünk az izraeli térnyerés területeivel, mértékével - különös tekintettel a mögöttes célra, a politikai befolyásra való törekvésre.

A Magyar Köztársaság Alkotmányában foglaltak szerint senkinek a tevékenysége sem irányulhat a hatalom kizárólagos birtoklására, ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és egyben köteles fellépni. A Simon Peresz által kifejtettek cáfolhatatlanul bizonyítják, hogy gazdasági térnyerésük célja a politikai befolyás elérése: "Manapság gyarmatok létesítése és hadsereg bevetése nélkül is lehet birodalmakat alapítani. Nézzék meg, mekkora birodalmat épített ki magának rendőrség és katonaság nélkül Bill Gates, s azt is láthatják, hogy micsoda ereje van. A kormányok ezzel szemben nem képesek realizálni az erejüket, van költségvetésük, de nincs pénzük. A kormányok tehát képtelenek az eredményes működésre, de a cégeket nem kötik gúzsba a korlátozások."

Az előzőek alapján a Magyar Országgyűlés kötelessége e kérdéssel foglalkozni, az ország szuverenitását veszélyeztető térnyerésnek gátat szabni. Önök erre valamennyien esküt tettek.

Tisztelettel:
Balczó Zoltán
A Jobbik Magyarországért Mozgalom alelnöke

Kapcsolódik:

Akkor most hol és kik is vagyunk?
Egy focimeccsről, egy izraeli zászlóról és arról, hogy mi is folyik itt... "Az MTK az egy labdarugó csapat, többek között. De, akkor mit keres ott a mogendovidos zászló a lelátón?" "Gondolkodom, és tanácsot kérek ügyvédemtől, nem lehetne-e indítani pert, egyelőre ismeretlen tettes ellen tömegesen elkövetett félelemkeltésre alkalmas jelképek használata miatt."

Samu bácsi repülni tanul
"Hol volt, hol nem volt… volt egyszer egy gazdasági világválság. Történetünk pont ama, bizony csúnya, 29-es évben indul, amikor New Yorkban, tömegével repültek ki az emberek az ablakokon át és palacsintává lapultak a köpedékes sugárutakon."

Izraeli katonák Budapesten
Több száz izraeli katona tartózkodott Budapest belvárosában. Pénteken, rendőrségi felvezetéssel négy, sötétített üvegű autóbusz érkezett a Dohány utcai zsinagóga elé, majd kétszáz, kék bevetési ruhába öltözött izraeli katona szállt ki azokból. Érdekes, hogy mit keresnek izraeli katonák egyenruhában Budapest utcáin. A Havariapress megpróbálta kideríteni, pontosan mi történik, azonban az ORFK nem kívánta az esetet kommentálni. A külügyi és a honvédelmi tárcánál sem adtak egyértelmű felvilágosítást az üggyel kapcsolatban.