A köztársasági elnök

A Magyar Köztársaság Alkotmányának 29. § (1) bekezdése rögzíti a köztársasági elnök legfőbb feladatát: kifejezi a nemzet egységét és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett.

A köztársasági elnök hatásköreit az Alkotmány két alapvető fontosságú szabályának jegyében látja el. Az Alkotmány 29.§ (1) bekezdése szerint a köztársasági elnök kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett. Ez a két alapvető értékek megvalósítására irányuló feladat útmutatást és hátteret ad az Alkotmányban és a törvényekben biztosított hatáskörök gyakorlásához.

Az Alkotmány 29. § (1) bekezdésében foglalt feladatok jegyében a köztársasági elnök számára az Alkotmány illetve egyes törvények számos hatáskört teremtenek. Az alábbiakban felsoroljuk a nagyobb jelentőségű köztársasági elnöki hatásköröket, illetve az ezek alapján hozható döntéseket.

A törvények kihirdetése

Az Alkotmány 26. § (1) bekezdése szerint a törvény kihirdetéséről, annak kézhezvételétől számított tizenöt napon – az Országgyűlés elnökének sürgősségi kérelmére öt napon – belül a köztársasági elnök gondoskodik. Ezt megelőzően a kihirdetésre megküldött törvényt aláírja. A törvény kihirdetése a Magyar Közlönyben történik.


Előzetes normakontroll indítványozása

Az Alkotmány 26. § (4) bekezdése értelmében az Országgyűlés által elfogadott törvényt az aláírás előtt a 26. § (1) bekezdésében említett határidőn belül a köztársasági elnök véleményezésre megküldi az Alkotmánybíróságnak, ha annak valamelyik rendelkezését alkotmányellenesnek tartja.

Törvény visszaküldése megfontolásra az Országgyűlésnek

Az Alkotmány 26. § (2) bekezdése értelmében a köztársasági elnök az Országgyűlés által elfogadott törvényeket aláírás előtt megfontolás végett, észrevételeinek közlésével visszaküldheti az Országgyűlésnek.

Az új Országgyűlés és Kormány megalakulásában játszott szerep

Az általános országgyűlési választások után a köztársasági elnök szerepet játszik az Országgyűlés és az új Kormány megalakulásában. Összehívja és megnyitja az Országgyűlés alakuló ülését, javaslatot tesz a miniszterelnök személyére az Országgyűlésnek, valamint a miniszterelnök javaslatára kinevezi a kormány tagjait.

A köztársasági elnök a nemzetközi kapcsolatokban, részvétele a nemzetközi szerződések megkötésében

Az Alkotmány 30/A. § (1) bekezdése a) pontja értelmében a köztársasági elnök képviseli a magyar államot. Ez a szabály a magyar állam nemzetközi jogi képviseletére utal, és összhangban áll a szerződések jogáról szóló 1969. évi bécsi egyezmény 7. cikk 2. bekezdés a) pontjával, valamint a nemzetközi szokásjoggal. A köztársasági elnöknek a magyar állam képviseletére vonatkozó jogosultsága ellenjegyzéshez nem kötött, tehát az Alkotmánybíróság 48/1991. (IX. 26.) AB határozatának terminológiájával a köztársasági elnök önálló politikai döntéseinek sorába tartozik.

Az Alkotmány 30/A. § (1) bekezdés b) pontja értelmében a köztársasági elnök a Magyar Köztársaság nevében nemzetközi szerződéseket köt; ha a szerződés tárgya a törvényhozás tárgykörébe tartozik, a szerződés megkötéséhez az Országgyűlés előzetes hozzájárulása szükséges. Ez a rendelkezés az Alkotmány 30/A. (1) bekezdés a) pontjában foglalt képviseleti jogosultság egy sajátos szeletét szabályozza, amennyiben felhatalmazza a köztársasági elnököt arra, hogy a nemzetközi szerződések megkötése során a Magyar Köztársaság képviseletében elvégezze azt a cselekményt, amellyel a Magyar Köztársaság a nemzetközi szerződés kötelező hatályát elismeri. Ez a cselekmény jellemzően – összhangban a szerződések jogáról szóló 1969. évi bécsi egyezmény 2. cikk 1. bekezdés b) pontjával, 14. és 16. cikkével – a fontosabb nemzetközi szerződések ratifikációs okmányának kiállítása és a külügyminiszter útján kicserélése vagy letétbe helyezése.


Kinevezések, felmentések, jelölések

Az Alkotmány és a törvények alapján a köztársasági elnök hatáskörébe tartozik számos tisztségviselő kinevezése és felmentése, továbbá a köztársasági elnök jelölésével, javaslatával szerepet játszik több olyan esetben is, amikor a kinevezés, megválasztás nem az ő hatásköre.

A miniszterelnököt a köztársasági elnök javaslatára választja meg az Országgyűlés; a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki és menti fel a minisztereket és az államtitkárokat.

Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) elnökének javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki és menti fel a bírákat, dönt a mentelmi joguk felfüggesztése kérdésében; a Legfelsőbb Bíróság elnökét a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja meg, elnökhelyetteseit a Legfelsőbb Bíróság elnökének javaslatára, az OIT véleményének előzetes beszerzésével, a köztársasági elnök nevezi ki..

A legfőbb ügyészt a köztársasági elnök javaslatára választja meg az Országgyűlés, helyetteseit a legfőbb ügyész javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki.

A miniszterelnök javaslatára az államfő nevezi ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökét. Az MNB alelnökeit és a Monetáris Tanács további tagjait az MNB elnökének javaslatára, a miniszterelnök előterjesztésére nevezi ki a köztársasági elnök.

A köztársasági elnök tesz javaslatot az Országgyűlésnek az állampolgári jogok, illetőleg a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosainak, valamint az adatvédelmi biztos személyére.

A Gazdasági Versenyhivatal elnökét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. A Gazdasági Versenyhivatal két elnökhelyettese személyére javaslatot a Gazdasági Versenyhivatal elnöke tesz a miniszterelnöknek, aki azt – egyetértése esetén – előterjeszti a köztársasági elnöknek. Az elnökhelyetteseket a köztársasági elnök nevezi ki, és egyben megbízza az egyik elnökhelyettest a Versenytanács elnöki teendőinek az ellátásával. A Versenytanács többi tagját a Gazdasági Versenyhivatal elnökének javaslatára nevezi ki, illetve menti fel a köztársasági elnök.

Az állami felsőoktatási intézményekbe az egyetemi tanárokat az intézményi tanács javaslata alapján, az oktatási miniszter előterjesztésére a köztársasági elnök nevezi ki, illetve menti fel. A rektorokat az egyetemi tanárok közül, ugyancsak az intézményi tanács döntése alapján, az oktatási miniszter előterjesztésére a köztársasági elnök bízza meg, illetve menti fel. A nem állami egyetemek rektorainak kinevezésére és felmentésére vonatkozó javaslatot, a fenntartó javaslata alapján, szintén az oktatási miniszter terjeszti elő a köztársasági elnök részére.

A külügyminiszter előterjesztésére a köztársasági elnök bízza meg és menti fel a nagyköveteket és a követeket.

Az illetékes miniszterek előterjesztései alapján az államfő kinevezi és előlépteti a tábornokokat.

A miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki és menti fel a Magyar Távirati Iroda Rt. elnökét és a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács elnökét. Az Országos Rádió és Televízió Testület elnökét a köztársasági elnök és a miniszterelnök együttesen jelöli megválasztásra az Országgyűlésnek.

A Magyar Tudományos Akadémia elnökét a hazai akadémikusok közül – a hazai akadémikusok javaslata alapján – az Akadémia közgyűlése választja meg; a megválasztott elnököt tisztségében a köztársaság elnöke megerősíti.


Állampolgársági ügyek

Az Alkotmány 30/A. § (1) bekezdése l) pontja alapján a belügyminiszter előterjesztésére a köztársasági elnök dönt az állampolgársági ügyekben.


Kegyelmi ügyek

Az Alkotmány 30/A. § (1) bekezdése k) pontja értelmében az igazságügy-miniszter, illetve a legfőbb ügyész előterjesztése alapján a köztársasági elnök gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát.


Területszervezési döntések

A köztársasági elnök a belügyminiszter előterjesztésére dönt a városi cím adományozásáról, illetve a községalakításról.


A köztársasági elnök a Magyar Honvédség főparancsnoka

Az Alkotmány 29. § (2) bekezdése alapján a köztársasági elnök a Magyar Honvédség főparancsnoka. A főparancsnoki funkcióval járó feladatok és felelősség alkotmányos gyakorlásakor elsősorban a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CL. törvény rendelkezései és az Alkotmánybíróság 48/1991. (IX. 26.) AB határozata irányadók.


A választásokkal és népszavazással kapcsolatos hatáskör

Az Alkotmány 30/A. § (1) bekezdése d) pontja szerint a köztársasági elnök kitűzi az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek általános választását, valamint az európai parlamenti választás, továbbá az országos népszavazás időpontját.


Kitüntetések adományozása

Az Alkotmány 30/A. § (1) bekezdése j) pontja alapján a köztársasági elnök adományozza a törvényben meghatározott címeket, érdemrendeket, kitüntetéseket. A Magyar Köztársasági Érdemrendet a miniszterelnök, a Magyar Köztársasági Érdemkeresztet az illetékes miniszter előterjesztése alapján adományozza a köztársasági elnök, és adja át ünnepélyes keretek között.