Bácsalmás
Lakosság: 7.618 fő (2005)
Terület: 108,32 km2
Népsűrűség: 70,32 fő/km2
Irányítószám: 6430
Telefon körzethívószám: 79
Polgármester: Zalántai Endre
Alpolgármester: Mancz Ferenc
Országgyűlési képviselő: Bányai Gábor (Fidesz)
Honlap: www.bacsalmas.hu
Bácsalmás a bácskai löszös hátságon fekszik. Az Almás, illetve Hajmás néven említett településre a Rákóczi szabadságharcot megtorló délvidéki hadjárat után települtek a katolikus délszlávok. A XVIII. században szökött magyar és szlovák jobbágyok költöztek. 1735-ben Bél Mátyás már Felső-Almásként említi a falut. A településnek 1740-től temploma is van. 1772-ben Alaska Selo néven urbáriumot kapott.
Mária Terézia és II. József idejében svábokat telepítettek a településre. A németek érkezése jelentősen hozzájárult a magasabb szintű mezőgazdasági termelési kultúrájához. 1848-ban Almás országgyűlési képviselője Vörösmarty Mihály volt.
A település mezővárosi címét 1871-ben elvesztette, de közigazgatási szerepe földrajzi fekvése miatt megnőtt, és 1873-tól járási székhely lett Bács-Almás. Végleges, mai nevét 1904-ben kapta Bácsalmás.
A trianoni diktátum a történelmi Bács-Bodrog vármegye négyötödét Jugoszláviának ítélte. A megmaradt Felső-Bácskai területek - köztük Bácsalmás is - 1921 nyaráig szerb katonai megszállás alatt volt. 1930-ban Bácsalmás lakóinak 56 százaléka német volt és 10 százaléka bunyevác (horvát).A második világháborút követően körülbelül 5 ezer németet telepítettek ki a településről.
Bácsalmáson megtekinthető az állandó jellegű helytörténeti kiállítás, amely a Gyűjtemények Házában található.
