Kazincbarcika
Lakosság: 31.252 fő (2006)
Terület: 860,35 km2
Népsűrűség: 860,35 fő/km2
Irányítószám: 3700
Telefon körzethívószám: 48
Polgármester: Szitka Péter (MSZP)
Alpolgármester: Karikás Lajosné (MSZP)
Országgyűlési képviselő: Gyárfás Ildikó (MSZP)
Honlap: www.kazincbarcika.hu
Információk Kazincbarcikáról
Kazincbarcika a Bükk-hegység északkeleti lábánál, a Sajó völgyében fekszik. A városnak nevet adó települések közül Sajókazincot 1240-ben említik először a források Cozonch néven.
1576-ban már önálló egyházközség Sajókazinc, amelynek filiái Barcika, Berente, majd a közeli Szuhakálló is.
A XIX. század közepén a már Sajókazincnak nevezett falu jelentős agrártelepülés, majd a község lakóinak egy része az ipar felé kezdett orientálódni, ahogy a falu birtokosai az 1850-es években bányát nyitottak. A diósgyőri és az ózdi vaskohászat fejlődése keresletet támasztott a Sajó-völgy ásványkincseire, s a vasútvonal 1870-es évekbeli megépítésével a szállítási lehetőségek is javultak. Jelentősebb kitermelés1894-ben kezdődött. 1910-ben megalakult a Borsodi Szénbányák Rt., mely kulcspozíciót foglalt el a Sajó-völgyi szénbányászatban. 1930-ra a környező települések lakóinak egyre nagyobb hányadát szívta fel a bányászat munkaerőigénye.
A másik névadó község két korábbi település Alsó- és Felsőbarcika összeolvadásával alakult ki. Barcika a XIX. században jómódú agrártelepülés, bár a Sajó áradásai gyakran megzavarták a község lakóinak életét. A Barcika környéki szénvagyon kiaknázása 1894-ben megkezdődött. A helyi lakosság ezért megmaradt a mezőgazdasági termelésben, kevesen dolgoztak a sajókazinci és berentei bányákban. A Borsodi Szénbányák Rt. 1922-23-ban erőművet épített Barcikán a vasút mellett, a kitermelt szén helyi felhasználása érdekében.
A második világháború utáni iparosodás idején a két település egyre nagyobb jelentőségre tett szert és még inkább növekedésnek indult. 1947-ben hivatalosan is összevonták őket, egyelőre Sajókazinc néven, majd a kialakult nagyközség 1948-ban felvette a Kazincbarcika nevet. 1954-ben városi rangot kapott Kazincbarcika.
Az 1960-as években Kazincbarcika tovább fejlődött, vonzotta a munkaerőt és aktívan részt vett a város fejlesztésében a Borsodi Vegyi Kombinát.
Az 1980-as években a bányászat és az ipar is válságba került, s a rendszerváltás éveiben ez csak fokozódott. A munkanélküliség Kazincbarcikán is jelentős méreteket öltött. A kilencvenes évek közepétől, úgy tűnik, a város a legnehezebb időket már maga mögött tudta és lassan újra fejlődésnek indulhatott. A Borsodi Vegyi Kombinát helyén jelenleg a BorsodChem Rt. működik.
Adottságai miatt Kazincbarcika nem a turizmus végállomása, viszont kiváló bázis lehet a Bükkbe, az Aggteleki Nemzeti Parkba tett túrák, a környék nevezetességeinek megismerése számára. A fürdőturizmus megnövekedése a városi strand korszerűsítésével van összefüggésben, ehhez mérten a kereskedelmi szálláshelyek gyarapítása is sürgős feladat.
