Miskolc
Megyei jogú város
Lakosság: 174.416 fő (2006)
Terület: 236,68 km2
Népsűrűség: 742,35 fő/km2
Irányítószám: 3500-tól 3549-ig
Telefon körzethívószám: 46
Polgármester: Káli Sándor (MSZP)
Alpolgármesterek: Fedor Vilmos (MSZP), Orosz Lajos (MSZP), Szűcs Erika (MSZP)
Országgyűlési képviselők: Fedor Vilmos (MSZP), Káli Sándor (MSZP), dr. Simon Gábor (MSZP), dr. Tompa Sándor (MSZP)
Honlap: www.miskolc.hu
Miskolc városrészei:
Avas, Bábonyi-bérc, Belváros, Diósgyőr, Győri kapu, Görömböly, Egyetemváros, Hejőcsaba, Komlóstető, Martinkertváros (Martintelep), Miskolctapolca (Tapolcafürdő, Görömbölytapolca), Pereces
Közigazgatásilag Miskolchoz tartozik:
Alsóhámor, Bükkszentlászló, Felsőhámor, Lillafüred, Szirma
Északkelet-Magyarország legnagyobb városa Miskolc és Borsod-Abaúj-Zemplén megye székhelye is. Miskolc Budapest és Debrecen után Magyarország harmadik legnépesebb városa. A város Bükk hegység keleti oldalán, a Szinva, Hejő és a Sajó völgyében, különböző természeti és gazdasági tájegységek találkozásánál épült.
Miskolc területének első ismert lakói a kelták egyik törzse, a kotinuszok voltak, a vaskor végén. A népvándorlás kora germán eredetű kvádokat, majd szarmatákat, hunokat és avarokat talál ezen a vidéken. A magyarság több mint egy évezrede telepedett meg ezen a tájon, s a településnek nevet adó Miskóc nemzetségnek a XI. századtól lett a központja. Anonymus műve (1210 körül) Terra Miskoucy néven emlékezik meg a Bors-Miskóc nemzetség honfoglalás kori szállásterületéről. A tapolcai völgyben Szt. Benedek-rendi apátságot alapított a városnak nevet adó nemzetség. A települést 1241-ben a tatárok felégették.
A Bors-Miskóc nemzetség 1312-ben szemben állt a feudális anarchiát megtörő Károly Róberttel, s ez hatalmuk végét jelentette. A Miskóc nemzettséget a Széchy család váltotta fel, ők vetették meg a városias fejlődés alapjait. Miskolcot 1365-ben Nagy Lajos király emelte városi rangra – oppidiummá, azaz mezővárossá nyilvánította, bíróválasztási és végrendelkezési jogok biztosításával. A XIII. századi eredetű, a XIV. században pompásan kiépült diósgyőri királyi vár a Miskolcot is magába foglaló uradalom központja lett. Itt állt az egyetlen középkori magyar alapítású szerzetesrend, a pálosok kolostora.
Eger elestével Miskolc is a török adófizetője lett 1596-ban. A kurucok 1674-ben, a török kiűzése előtt birtokba vették a diósgyőri várat, de a város törökök általi adóztatása csak 1687-ben szűnt meg. A Rákóczi szabadságharc alatt, 1704. január 18-tól március 15-ig a fejedelem Miskolcon rendezte be főhadiszállását. A császári hadak kirabolták és felégették a várost 1706. szeptember 25-én.
Az 1848-as forradalomból Miskolc lakossága tevékenyen kivette a részét, a frissen megalakult nemzetőrségbe több mint 700 önkéntes miskolci nemzetőr lépett be. 1848 telén Szemere Bertalan a Miskolcon szervezte meg a Felső-Tiszai Hadsereget.
Miskolc lakossága is megszenvedte Haynau megtorlását. Az üldözés elől Jókai Mór is itt, a Bükk rengetegeiben rejtőzött el. A kiegyezés után ismét fejlődésnek indul a város. Ennek alapja az 1859-re kiépült vasút. 1868-banmegnyitotta kapuit az egykori hámori kohászat utódaként felépült diósgyőri vasgyár. 1873-ban kolera, 1878-ban árvíz pusztította a várost.
Amikor a XIX. század végén a város híres szőlőterületeinek csaknem egészét kipusztította a filoxéra, azok újjátelepítésére nem került sor, mert a lakosság az iparban és a kereskedelemben kereste megélhetését. Miskolc 1907-bentörvényhatósági rangra emelkedett. I. Ferenc József 1909. május 11-én adományozott címeres kiváltságlevelet a településnek.
Az első világháború után hanyatlás következett be, hiszen az elcsatolt országrészekből Miskolcra áradó menekültek lakás és munkahiányt teremtettek. A gazdasági válság hatására termelés visszaesett, de az 1930-as évek közepén a háborús készülődés nyomán Miskolcon is megindult a hadiipar fejlesztése. A második világháború alatt 1944. júniusától több légitámadás érte a várost. A légi támadások következtében 350 lakóház teljesen elpusztult, 7150 megsérült, valamennyi hidat felrobbantották. A második világháború áldozatainak emlékére a Szemere-kertben kopjafa állíttatott.
1956. forradalmi eseményeiben jelentős szerepet játszott a miskolci egyetemi ifjúság és a vasgyári Munkástanács. A forradalom áldozatainak emlékét több helyen jelöli tábla.
Az 1960-70-es évek ipari fejlesztéseinek hatására a miskolci lakosság száma jelentősen megnőtt, létrejött az Avasi lakótelep, ahol napjainkban több mint 35 ezer ember él.
Az első miskolci villamos 1897. július 10-én indult el, az országban harmadikként, míg menetrendszerinti buszjárat Magyarországon elsőként indult Miskolcon 1903. június 8-án.
Miskolctapolcának hatalmas, gyönyörű parkja van csónakázható tóval és a híres és az egyedülálló barlangfürdő.
