Szerencs
Lakosság: 10.184 fő (2001)
Terület: 36.69 km2
Népsűrűség: 277,57 fő/km2
Irányítószám: 3900
Telefon körzethívószám: 47
Polgármester: Rónavölgyi Endréné (MSZP)
Alpolgármester: Heves János (MSZP)
Országgyűlési képviselő: Szabó György (MSZP)
Honlap: www.szerencs.hu
Az ezer éves Szerencsről az első hiteles írásos feljegyzés egy XIII. századbeli okiratból való. 1241-ben a Szent János-rendű keresztes lovagok - a Johanniták - monostora állott itt, amely a "Szent Péter és Pál apostolok szerencsi apátsága" nevet kapta. Az oklevelek a XV. század végén már városként említik a települést.
Szerencs történetének talán legfontosabb fejezete a XVI-XVII. század fordulójához, Rákóczi Zsigmond korához köthető. 1605-ben az ő birtokán, Szerencsen tartották azt az országgyűlést, amely Bocskai Istvánt Magyarország fejedelmévé választotta. A Rákócziak közül a szerencsi vár utolsó ura II. Rákóczi Ferenc volt.
A XVIII. században, Mária Terézia korában a település lassú gazdasági fejlődésnek indult. Az 1876-os közigazgatási reform során Szerencset nagyközségnek minősítették, és elveszítette középkori mezővárosi státusát. A XIX. század végi ipartelepítés új lendületet adott a településnek. 1889-ben nyolc hónap alatt épült fel itt Európa akkori legnagyobb cukorgyára és finomítója.
1923-ban megépült a szerencsi Csokoládégyár, melynek termékei országosan ismertté tették Szerencs nevét.
A két világháború között folytatódott a település fejlődése, 1930-ban Szerencsnek már 6707 lakosa volt. A gyárak, valamint a hengermalom és kőbánya tisztes megélhetést biztosítottak az itt élőknek.
1945 után Szerencs járási székhely lett, s a település legújabb kori fejlődése az 1960-as években indult meg. A korszerűsített cukorgyár és csokoládégyár mellett felépült a kenyérgyár és a gépgyár, kialakult a könnyűipar és a szolgáltató rendszer.
1984-ben Szerencs újra városi rangot kapott.
