Budapest

Lakosság: 1.698.000 fő
Terület: 525 km²
Népsűrűség: 3.233 fő/km²
Irányítószám: 1011–tól 1239-ig
Telefon körzethívószám: 1
Főpolgármester: dr. Demszky Gábor (SZDSZ)
Alpolgármesterek: Hagyó Miklós (MSZP), Horváth Csaba (MSZP)
Honlap: www.budapest.hu

A 2006-os országgyűlési választások budapesti eredményei, választókerületek szerint:

Magyarország fővárosa, Budapest közigazgatási, gazdasági, kulturális és tudományos központ. Európai város, a szó minden értelmében - földrajzi, szellemi, gazdasági jelentőségét tekintve egyaránt.

Budapest a Kárpát-medence központjában fekszik. A város domborzatát az észak-déli irányú Duna két részre osztja. A Duna jobb partján, a nyugati oldalon a Budai-hegység található, a bal parton pedig, a város keleti oldalán a Pesti-síkság húzódik, amelyet északkeletről a Gödöllői-dombság lankái öveznek.

Budapest területe már évezredek óta lakott vidék volt. Kr. e. III. századtól több kelta települése helye is ismert. Ezek egyike az eraviszkusz törzs által Kr. e. I. században lakott Ak-ink („Jóvíz”). A rómaiak az időszámításunk kezdete előtti évtizedekben elfoglalták a Dunántúlt és a kelta alapítású várost Aquincum néven Alsó-Pannónia tartomány székhelyévé tették. A Duna mentén húzódó határt a folyó másik oldalán is megerősítették, és létre hozták a Contra-Aquincum nevű erődöt. A rómaiakat 409-ben a hunok követték, fél évszázaddal később a germán törzsek, majd a VI. századtól az avarok telepedtek le itt.

IX. században jelentek meg a magyar törzsek. Első szálláshelyeiket Aquincum helyén és a Csepel-szigeten hozták létre. Kezdetben Aquincum volt Buda - amely a krónikáink szerint Attila hun uralkodó testvéréről, Budáról kapta nevét - majd a XIII. századtól Óbuda. A X. század fordulóján a mai Margit híd budai hídfőjénél létesült a Gézavására nevű település, de később a XIII. századtól Felhévíz lett a neve. A honfoglalás után már lakottá vált a Gellért-hegy és a Vár-hegy közti rész, Kisebb-Pest (Alhévíz) is. A Duna bal partján, Contra Aquincum helyén létesült a X. században Pest városa, amely 1230-ban kapott kiváltsági levelet. A tatárjárást megsínylette minden környező település és a városok elnéptelenedtek. Az újjáépítés során a Vár-hegyen felépült Buda, illetve német iparosok betelepítésével újjászületett Pest is. A XVI. században Buda és Pest lélekszáma 8-8 ezer körül alakult, míg Óbudán 2-3 ezren laktak ekkor.

A török uralom alatt, a mohácsi vész után pusztulásnak indultak a virágzó települések, de a város részben keleti arculatot öltött, fürdők, dzsámik és bazárok épültek ekkor. Az 1686-os visszafoglalás után német, horvát és szerb telepesek érkeztek Budára, Óbudára és Pestre. 1703-ban lett ismét szabad királyi város Buda és Pest . 1720-ban Budán 9 ezer, Pesten 3 ezer, Óbudán körülbelül ezer ember élt. Először 1805-ben készült városfejlesztési terv, így Pest területén klasszicista épületekkel, rendezett utcahálózatok kialakításával máig maradandó nyomokat hagyott. A nagy árvíz, 1838-ban a lakóépületek 40 százalékát pusztította el. A XVIII-XIX. században Pest már erőteljesebben fejlődött, mint Buda. 1850-ben már 106 ezren laktak a pesti oldalon, míg Budán-Óbudán 50 ezren.

A három gyakorlatilag már összenőtt város egyesítését Budapest néven először az 1848-49-es szabadságharc idején működő forradalmi kormány határozta el, de ennek végrehajtására csak 1873-ban került sor. 1869-re már nagyvárosi méreteket mutattak a települések: Pest 200 ezer, Buda és Óbuda 75 ezer lakossal. Az 1867-es kiegyezés után felgyorsult a termelés, a gazdaság és a kulturális fejlődés. A XX. század elején a népesség már meghaladta az 1 milliót.

A második világháborút követően megindult iparosodás ismét gyorsan növelte a népességet, 1949-ben már másfél millióan laktak a fővárosban.

Budapest városmagja, az igazgatási, pénzügyi, kereskedelmi és kulturális központok a Belvárosra (V. kerület) koncentrálódnak. A városrész épületeinek a zöme (Váci u., Vörösmarty tér, József nádor tér) a XIX. század végének szecessziós jegyeit tükrözi. A Várnegyed egykor kormányzati funkciókat töltött be, jelenleg kulturális intézményeknek ad otthont, pl.: a Nemzeti Galéria, a Budapesti Történeti Múzeum, a Széchenyi Könyvtár és a Hadtörténeti Múzeum. Középkori hangulatot ad a Mátyás (koronázó)-templom és a Magdolna-torony. A Várnegyedben található múzeumok mellett meg kell említeni a Magyar Nemzeti Múzeumot, a Szépművészeti Múzeumot, az Iparművészeti Múzeumot és a Mezőgazdasági Múzeumot.

A belvárosi kereskedelmi góc mellett Újpesten, Zuglóban, Kispesten, Kőbányán, Pesterzsébeten, a Flórián téren (III. kerület), a Moszkva téren (II. kerület) és a Móricz Zsigmond körtéren (XI. kerület) fejlődtek ki központok.

A Duna szigetei közül legjelentősebb a Margit-sziget, fürdői és gyógyszállói révén. Az Óbudai-sziget szabadidős funkciót tölt be. Budapest természeti értékekben igen gazdag, többek között barlangok, források, növények élőhelyei, parkok állnak természetvédelem alatt. Ritka természeti értékek is találhatóak, mint például a budai hegyek belsejében kialakult barlangrendszerek és a város szívében lévő Sas-hegyi Természetvédelmi Terület. 80 ásvány- és gyógyvízforrás, 10 gyógyfürdő, és több mint 400 keserűvízforrás van Budapesten. Budapest a világ egyetlen olyan fővárosa, amely hőforrásokkal rendelkezik. Budán maguktól törnek a felszínre a meleg vizű (50-70 C°) források.

A Budai Vár és a Duna-part 1987 óta, az Andrássy út és környezete, valamint a Millenniumi Földalatti Vasút és a Hősök tere 2002 óta a világörökség része. Összesen 837 műemlék található Budapesten. Emellett 223 múzeum és galéria, 40 színház, 7 hangversenyterem és 2 operaház várja az érdeklődőket a fővárosban.

11 különféle közlekedési eszközzel lehet utazni Budapesten, melyek közül néhány ritkának számít a városi közlekedésben (sikló, ülőlift, fogaskerekű vasút, keskeny nyomtávú gyermekvasút, trolibusz és kishajó).

webkamera, Budapest a Citadelláról
(irisz.hu)