Budapest, VIII. kerület, Józsefváros
Lakosság:
Terület: 683 ha
Polgármester: Csécsei Béla (SZDSZ)
Alpolgármesterek: dr. Dénes Margit, dr. Kocsis Máté, Takács Gábor
Országgyűlési képviselők: dr. Szabó Zoltán (MSZP) és Hárs Gábor (MSZP)
Honlap: www.jozsefvaros.hu
A VIII. kerület részei:
Józsefváros (Belső-Józsefváros, Középső-Józsefváros és Külső-Józsefváros)
Tisztviselőtelep
Józsefváros csak az 1720-as években kezdett benépesedni. Az 1838-as árvíz után jelentős újjáépítés kezdődött, ekkor kezdtek kialakulni a városias jellegű utcák és középületek. A József körút kiépülése után a millennium évére a főbb utak bérházai is felépültek. Ezek már többemeletes bérházak voltak. A betelepülés, a közlekedés (1866-ben lóvasút és 1899-ben már villamosvasút) és a gyáripar (Ganz és MÁVAG) fejlődésével volt arányos. De Józsefváros elsősorban kisiparos kerület maradt. Az iparos réteg mellett itt élt a pesti zsidóság jelentős, bár szegényebb része, valamint a cigányság felső rétegeihez tartozó muzsikus cigány családok. A környék kávéházai, kertvendéglői és kocsmái híresek voltak.
A kerület beépítése és a lakosság számának ugrásszerű növekedése 1910 körül (164 255 lakos) érte el csúcspontját, a gyárak (és ezzel a munkásság) egy része azonban már kiszorult a kerületből. A fejlődés lelassult, az árvíz után épült Józsefváros tekintélyes része megérett a lebontásra. A gazdasági pangás, a lakásviszonyok elmaradottsága, a külső (eléggé falusias jellegű) részek elszegényedése jellemezte ezt az időszakot, valamint ekkorra tehető a jelentős prostituált negyed kialakulása is.
A legtöbb, a XIX. század fordulóján virágzó kisebb ipari üzem megszűnt vagy elköltözött. Az első világháború következtében a szegénység és a gazdasági válság erősen éreztette hatását. A második világégés során a józsefvárosi épületek mintegy 90 százaléka elpusztult vagy megsérült.
Az újjáépítéskor azonban elsősorban a romos házakat tették lakhatóvá. Sajnos új épületeket alig húztak fel, ezáltal Józsefváros Budapest egyik legelhanyagoltabb kerületeként konzerválódott. Ehhez az is hozzájárult, hogy a bérházakat kommunista rezsim államosította, majd teljesen magukra hagyták. Így a józsefvárosi épületek állapota tovább romlott. Ezekben az évtizedekben a lakosság cseréje is lezajlott, mert a magasabb státuszú népesség elköltözésével párhuzamosan az alacsony státuszúak beáramlása vált jellemzővé a kerületben.
Az 1970-es években épült meg a a Szigony utcai lakótelep a Baross utca és a Práter utca közti sávban.
