Budapest, XI. kerület, Újbuda
Lakosság: 136.000 fő
Terület: 3.347
Polgármester: Molnár Gyula (MSZP)
Alpolgármesterek: dr. Bács Márton (MSZP), Lakos Imre (SZDSZ)
Országgyűlési képviselők: dr. Józsa István (MSZP), Molnár Gyula (MSZP), Deák András (KDNP) elhunyt
Honlap: www.ujbuda.hu
Január 27-én időközi választást tartanak a 15. körzetben.
A XI. kerület, Újbuda részei:
Albertfalva, Dobogó, Gazdagrét, Gellérthegy, Hosszúrét, Lágymányos, Kamaraerdő, Kelenföld, Kelenvölgy, Kőérberek, Madárhegy, Nádorkert, Őrmező, Örsöd, Szentimreváros, Péterhegy, Pösingermajor, Sasad, Sashegy, Spanyolrét, valamint az Infopark, amely Lágymányos része
Régészeti leletek tanúsága szerint ezen a területen a neolitikumban, a Kr.e. IV-III. évezredben jelent meg a legelső emberi település. A Gellért-hegyi vízművek területén előkerült jellegzetes, úgynevezett "tejesköcsög" formájú kétfüles edény a legrégebbi emlék, ami a korai rézkor időszakából származik.
A római korban a XI. kerület területén, a barbárokkal folytatott állandó háborúk miatt segédtáborokat (auxiliáris tábor) építettek. Ilyen volt a Claudius császár idejében, Kr.u. 41-54-ben épült albertfalvi tábor is. A rómaiak körülbelül egy 500 fős lovascsapatot helyeztek Albertfalvára, akik palánktábort építettek. Később, a II. század folyamán kőerőddé alakították. Az V. században a Kárpát-medence hun fennhatóság alá került. Majd a longobárdok érkeztek, az egykori albertfalvi római tábor hátsó kapujánál longobárd temető nyomait tárták fel. A Fehérvári úton avar temető nyomaira bukkantak a régészek.
A török uralom idején a mai XI. kerület Buda közeli részei katonai felvonulási területként szolgáltak. Az 1686-os ostromkor Dél-Budán szinte minden elpusztult. A XVII-XVIII. században a mai Gellért tér és környéke volt Rácváros, körülötte pedig Kelenföld és Sasad, valamint Albertfalva volt még zárt település. A többi területet szórványos beépítettség, szőlők, szántók, legelők és bokros-ligetes részek jellemezték.
A mai Gellért szálló és környéke a Tabánhoz, vagy ahogy akkor nevezték: a Rácvároshoz tartozott. Kívüle Kelenföld és Sasad helyneveket kell megkülönböztetnünk. Akkoriban csak a Rácvároshoz tartozó rész és Albertfalva fogható fel zárt településnek, a többi területet szórványos beépítettség, szőlők, szántók, legelők és bokros-ligetes részek jellemzik. Kelenvölgy és és az addig önálló község, Albertfalva 1950. január 1-jén lett a XI. kerülethez, illetve Budapesthez csatolva.
A kerület a lakosságszámát tekintve az ötödik legnagyobb város lenne Magyarországon. A kerület közigazgatásilag 1930-ban egy belügyminiszteri rendelettel jött létre, 1950-ig Szentimreváros volt a neve. 2005-ben a helyi önkormányzat Újbudának nevezte el a kerületet (A Kelenföldi pályaudvar és környékét már Újbuda névvel illették az 1860-as évek várostervezési dokumentumaiban, de már IV. Béla korából is ismert a Nova Buda, amely egy jól védhető település volt a Várhegyen.)
A XI. kerület Budapest nyugati kapuja. A Kelenföldi pályaudvarra érkeznek a dunántúli vasútvonalakon közlekedő vonatok. Jelentős itt az autóforgalom is, a nyugatra és délre tartó M1-M7-es közös szakaszon.
