Budapest, XVII. kerület, Rákosmente
Lakosság: 78.800 fő
Terület: 54,83 km2
Népsűrűség: 1.437 fő/km2
Polgármester: Riz Levente (Fidesz)
Alpolgármesterek: dr. Dombóvári Csaba, Fejér Gyula, Fohsz Tivadar
Országgyűlési képviselők: Alexa György (MSZP)
Honlap: www.rakosmente.hu
A XVII. kerület, Rákosmente részei:
Akadémiaújtelep, Madárdomb, Rákoscsaba, Rákoscsaba-újtelep, Rákoshegy, Rákoskeresztúr, Rákoskert, Rákosliget, Régiakadémiatelep
Budapest XVII. kerületének a részeinek a többsége XX. századi új településrész. Csak kettőnek, Rákoscsabának és Rákoskeresztúrnak van századokra is visszanyúló történelme. Rákosliget és Rákoshegy a XX. század elején Rákoskeresztúrból váltak ki és lettek önálló községek. A két ősi település a Rákos-patak, illetve az annak mentén húzódó hadi és kereskedő (borostyán)út mellé települt.
Rákoscsaba a Százdi Apátság 1067-ben keletkezett alapítólevelében tűnik fel először, mint Csabarákosa. A mai református templom helyén állt középkori templom lebontásakor 1222-ben vert pénzt találtak az alapfalban. A kőtemplom és a Rákos-patak partjáról származó Árpád-kori edénytöredékek a faluszerkezet rögzülését, a templom körüli állandó település kialakulását jelzik.
1265-ben említik először a budafelhévízi keresztesek birtokában lévő Rákoskeresztúrt (Pósarákosa). A tatárok itt is jelentős pusztítást végeztek. Árpád-kori településre utaló nyomokat találtak a Határmalom utcai homokbánya területén. A telepet a régészeti kutatás Bökényföldjével azonosította.
Külföldi telepesekkel népesítették be a terület birtokosai a falvakat a XVIII. században. Rákoscsabára németek, Rákoskeresztúrra Aszódról szlovák telepesek érkeztek. 1756-ban a mai Pesti út és környékére karintiai, stájer és württembergi telepesek hoztak létre új falut. A községek lakói elsősorban búzát, zabot, árpát, kölest és lent termesztettek.
A pesti piac közelsége fejlesztette a paraszti termelésre. Ebben az időben már jelentősebb középületek is épültek: 1740-ben Rákoscsabán a római katolikus templom, az 1760-as évek első felében Rákoskeresztúron a Podmaniczky-kastély. Podmaniczky Erzsébet férje, Bujanovszky Elek alakíttatta ki a mai Népkertet a mocsaras terület lecsapolásával. A rákoscsabai Laffert-kastély a XIX. század első felében épült. A klasszicista épület azonban ma már nem áll, az 1940-es években lebontották.
Rákoskeresztúr területén harcolt Asbóth Lajos honvéd ezredes hadteste az 1848-as forradalom és szabadságharc idején. A harcokban elesett katonák ma az 513. utcai honvéd emlékműnél nyugszanak.
A XIX. század végén a települések fejlődésnek indultak és növekedett a lakosság lélekszáma is. A Szolnok és Hatvan felé megépült vasútvonalaknak is jelentős szerepük volt a fejlődésben. Rákoscsaba, Rákoskeresztúr, Rákosliget és Rákoshegy 1950-ben egyesült Budapesttel.
A kerület egyik büszkesége a védett Merse-mocsár, ritka növény- és állatvilágával, amely a költöző madarak pihenőhelyét is biztosítja.
