Budapest, XVIII. kerület, Pestszentlőrinc és Pestszentimre
Lakosság: 95.250 fő
Terület: 38,61 km2
Népsűrűség: 2.467,2 fő/km2
Polgármester: dr. Mester László (MSZP)
Alpolgármester: Ferencz István (SZDSZ), dr. Regős János (MSZP), Sándor László (MSZP), Szaniszló Sándor (MSZP)
Országgyűlési képviselők: dr. Mester László (MSZP), Simon Gábor (MSZP)
Honlap: www.bp18.hu
A XVIII. kerület, Pestszentlőrinc és Pestszentimre részei:
Alacsakai úti lakótelep, Almáskert, Bélatelep, Belsőmajor, Bókaytelep, Erzsébettelep, Erdőskert, Ferihegy, Ganzkertváros, Ganztelep, Gloriett-telep (Gloriett-kertváros, Madártelep), Halmierdő, Havannatelep, Kossuth Ferenc-telep, Lakatostelep, Liptáktelep, Lónyaytelep, Miklóstelep (Villatelep). Rendessytelep, Szent Imre-kertváros, Szent Lőrinc-telep, Újpéteritelep
A pesti síkság egy részén terül el a XVIII. kerület, amely két fő településből, Pestszentlőrincből és Pestszentimréből áll. A kerület lakójellegű peremkerület, többségében alacsony szintű, családi házas beépítéssel, több lakóteleppel és néhány fontosabb ipari létesítménnyel.
A XVIII. kerületben található Budapest nemzetközi repülőtere, a Ferihegy, de működnek itt országos jelentőségű intézmények is: az Országos Meteorológiai Szolgálat Központi Előrejelző és a Központi Légkörfizikai Intézet.
Pestszentimre és Pestszentlőrinc területe már a honfoglalás idején lakott volt. A középkori Szentlőrinc a török hódoltság idején elnéptelenedett, az újabb betelepülés az 1700-as évek elején történt. Napóleon legyőzése után Bécsben ülésező nagyhatalmi konferencia vendégei látogatást tettek Pest-Budán 1814-ben. Ez alkalomból egy katonai parádét rendeztek a szentlőrinci pusztán. A Habsburg, az orosz és a porosz uralkodók a mai Gilice tér környékén emelt kilátóról (Gloriette) szemlélték meg az eseményt.
1875-ben kialakították a Cegléd-Szolnok vasútvonalon "Puszta Szent Lőrinc Nyaraló" vasútállomást, mely által könnyen megközelíthetővé vált a település. Adottságai miatt ipari létesítmények is megjelentek a környéken a XIX. században, elsősorban téglagyárak, kavicsbánya, textilüzem és hordógyár.
1910-ben Pestszentlőrinc önálló nagyközséggé alakult. 1930-ban Soroksárpéteri is önállósult, 1931-ben pedig felvette a Pestszentimre nevet. Pestszentlőrinc 1936-ban megyei városi rangot kapott. A második világháború után a település lakóinak egy része a kitelepítések miatt csak 1945 tavaszán térhetett haza otthonába. Az újjáépítést követően Pestszentlőrincet és Pestszentimrét a főváros XVIII. kerületeként Budapesthez csatolták.
Az 1960-as években felépült Lakatos és a Szentlőrinc lakótelepek a lakásínséget enyhítették. A trianoni békeszerződés után Erdélyből menekült magyarok számára létesült állami lakótelep helyén épült fel a tízemeletes lakóházakból kialakított Havanna telep.
